Huhh, mint az várható volt, ma estére is kicsit lemerültem. Hunor csinálta ma is a programot. Amúgy ez az ősz nem viccel, szinte egész nap fűtenem kellett. Igaz, még csak "takarékon", de azért szükség volt rá. Mondjuk nem is bánom, mert a nyár alatt elég sok papírhulladékot felhalmoztunk, amit most végre eltüzelhetek.
Lassan Balázskámnak is végeznie kell a felmérésekkel, és akkor végre jöhet haza. :)
Hunyát mostanában úgy fürdetem, hogy egy kis kádat (valójában lavórt) teszek a fürdőkádunkba, és abban pancsikálhat. Csak közben már ebben is önállósította magát, és nem nagyon marad meg egyhelyben. Ma is, amíg a fényképezőgépet kerestem, fogta magát, felállt szépen, és kisétált a kiskádból, hogy a kád hátsó peremén lévő flakonokat ismételten ledobálja. Na de nem baj, legalább sikerült őt lencsevégre kapnom. :) Valójában nagyon nehéz volt kiválasztani egy képet, mert mindegyik olyan kis helyes róla. Elég fotogén alkat, ahogy meglátja a fényképezőt, rögtön odafordul, bepózol, és vigyorog - mit vigyorog, teleszájjal röhög. Különben a fotónak biztos nem így kellene kinéznie, de a Balázsé a gép, és én bekapcsolni is csak alig tudom. De amíg sikerül, addig is megnyomok mindig egy rakás gombot akaratlanul, ugyanis annyi kis kütyü van rajta, hogy meg sem lehet fogni ezt a fényképezőt. Így amíg a bekapcs. gombot keresem, a másik kezemmel mindig belenyúlok néhány gombocskába, valszeg ezzel elállítva a gépet. Már előre hallom, ahogy Balázs meglátja, és teljesen elképedt fejjel elkezdi majd magyarázni, hogy nem is a megfelelő objektív volt rajta.
Megjegyzés: a víz nem pisis ám, csak kamillateában fürdetem a srácot.
Utolsó kommentek