Elmentek a fiúk, brühühű! Balázs délelőtt elment Pestre munkálkodni és felmérni, s - jobb lehetőség híján - magával vitte a kis Porontyot is (akit azóta már lepasszolt a nagyapjához). Mi tagadás, eléggé hiányoznak, de cáfolhatatlan, hogy baromi könnyebbséget jelent számomra, mert így csak a saját rosszullétemmel és az itthoni teendőkkel lehetek elfoglalva. :D

Két napja kiürítettem a kandallót (igaz, ezúttal két vödör hamu ki is jött belőle). Ez azért nagy dolog, mert utoljára karácsony előtt takarítottam ki. Szerencsére igen jó, mondhatni tökéletes benne az égés (néha túlságosan gyors is), így lényegében csak az nem ég el benne, ami nem szén. /Már mint elem, C./ :P

Balázs késő esti használhatóságát és befogadó-képességét illetően vannak kételyeim, ezért a maradandó névnapi ajándékát már reggel odaadtam neki. Két könyvet kapott, egy kandallósat (a változatosság kedvéért), és egy Gordon Ramsay-könyvet (szintén a változatosság végett), ezúttal a Nem piskótát. :) Remélem, örült nekik! ;)
A fogyasztható ajándékot pedig ma délelőtt terveztem elkészíteni, ami végülis megtörtént, de közel nem olyan zökkenőmentesen, mint kellett volna. A gond ott kezdődött, hogy nem volt itthon tojás. Szerencsére szemben az új bolt már megnyílt, ezért le is teszteltem, ez a probléma kilőve. :) Utána néztem, hogy az - amúgy karácsonyra szánt - mascarpone szavatossága éppen tegnap járt le. Kis agyalás és telefonos segítség után arra jutottam, hogy ha 2 hónapig kibírta, akkor ezen az egy (két) napon már nem múlik semmi, már ami a fogyaszthatóságát illeti. A következő gond a kávé-alapnál volt: valahogy megromlott a nescafe. De mire ezt felfedeztem, a bolt már (ebédidő, vidéken vagyunk!) zárva volt, ezért jobbnak láttam inkább a "Nescafe 3 in 1" porból készíteni. Kissé krémes lett, kissé édes, kissé gyenge, de azért remélem, jó lesz így is. Na, a köv. baki akkor jött, amikor a tojást kezdtem el verni. Beletettem szépen a szükséges cukormennyiséget, de valahogy annyira nem stimmelt a látvány... Nézegettem, mire rájöttem, hogy ezt porcukorból szoktam csinálni... Igyekeztem kimerni belőle a cukrot, majd a hiányt porcukorra pótoltam. Azért maradt benne a kristálycukiból is, amiért is jó sokáig verhettem, hogy ne maradjon szemcsés. Mindezek következtében már csak annyi volt, hogy jó kemény lett a hab, amitől elég nehézkes volt egyenletesen kenni. De azért végül csak összejött. Végülis még csak kb. hússzor készítettem tiramisut...

Időközben Benó is gondolt egy nagyot, és blogot indított. Most már a fontosabb blogcímeket a jobb oldali "Őket olvassuk" boxban gyűjtögetem. A Bence-féle megtekinthető a benofoto.blog.hu webcímen (Mamának mondom, hogy ezt kell beírni fent a böngésző, pl. FireFox címsorába!), avagy IDE KATTINTVA (Mama, klikk ide!). :)

Valamilyen rejtélyes okból kifolyólag hirtelen ugrásszerűen (kb. 50-100 %-kal) megnőtt a weboldalunk látogatottsága, illetve nagyjából ezzel arányban az érdeklődések, árajánlat-kérések mennyisége is. Nem tudom, ezt mire lehet visszavezetni, különösebb marketing-lépést nem tettem, a liftreklámunk pl. épp a napokban jár(t) le. Tomika szerint a Benó szabadidejében felfújkálta a villamosok oldalára. :D