Fiú - röviden, tömören a lényeg. Délelőtt Telkiben voltunk, aholis fény derült a kis csemete nemére. Amúgy eddig minden rendben van, a doki jóindulatúlag nonprofit megnézte az amúgy 3 hét múlva vizsgálandó szervecskéket is: kezek, ujjak, lábujjak, buksi, gerinc, szemek: minden a helyén. Kicsit félve is mondta meg a nemet, sejtve, hogy most már minden bizonnyan lányt szeretnénk. De persze kíváncsiak voltunk, nem volt mit tennie. :D Egyébként oda 3 hét múlva kell ismét mennem.
Egy részről picit csalódtam (Balázs meg csak vigyorgott mint a vadalma a meglepetéstől), más részről viszont egy rakás kérdést vet fel a dolog: akkor miért volt ez a sok(áig tartó) rosszullét, és egyáltalán, vajon mi lesz ezután, lesz-e valaha is kislányunk. Minden esetre Hunit látva viszont nyugodtan dőlünk hátra, mert azt már tudjuk, egy kissrác milyen aranyos és jófej tud lenni, illetve azért megkönnyebbülés most már tisztában lenni az új kis jövevény nemével. Igaz, én mostanra egy nevet is ígértem, de az az igazság, hogy fiúnévben mindmáig nem sikerült semmi konkrétumra jutnunk... Mit is mondhatnánk a megintcsak "nem sikrült" kisleányra? Nem baj, talán majd legközelebb!!
Így most hirtelen új fordulatot vett a gyerekszoba-kérdés is. A helyzet az, hogy eddig fiús színben nem is gondolkodtunk, ezért ma ismét vissza kellett menni a festékboltba és szőnyegáruházba, felmérni a választékot. :) Mivel a kék elég sima ügy, ezért azt könnyű volt kiválasztani. Bár pontosítok, a színt mi fogjuk kikeverni, csak színező pasztát vettünk hozzá. Mondanám, hogy ezen sokat nem lehet elrontani, de a múltkori konyha-jelenetünkre visszagondolva, amikor is az előírás szerint kevert mogyoróbarna helyett bugyirózsaszínt kaptunk, és a helyzet falra kenve sem volt jobb, így végül festőt hívtunk... A szőnyeg-kérdést is megszültük nagy nehezen. Tényleg nem volt könnyű, mert 50 ezer alatt szinte csak papírvékonyságú és lábtörlő durvaságú szőnyegek lettek volna. Végülis középfinom megoldást választottunk, mert így ideiglenesben nem akartunk rá túl sokat áldozni, viszont azt sem szerettem volna, ha felfáznak zokniban (rugiban) a kis rosszcsontok. Ugyan abból a típusból lesz, mint ami Huncus ketrece alatt van (ez így "csak" nem egész' 30 ezer Ft). Igaz, az a kövön azért hideg volt, de bízom benne a padlóra téve már jobb lesz a helyzet. Igaz, ebből is kéket szerettünk volna, de ennek a típusnak igen sötét a kék színű változata, ezért inkább a krémfehér színre szavaztunk. Itt tekinthető meg róla színminta. Végülis ha esetleg egyszer lesz még lánykánk is, akkor jobb is, ha a szőnyeg nem fiús (hátha kibírja addig - már ha addig nem oldódik meg a parkettázás), de a falszín az lényegében mindegy, mert a két kis ördögfióka minden bizonnyal hamar le fogja amortizálni. :D
Közben felmerült megint az ablak-krdés is. Sajnos a (...minek is nevezzem) gyerekszoba/iroda sokkal hűvösebb helyiség, ennek nagyrészt a teljesen tropa ablak az oka. Vagy teljesen be kéne tömítenünk (pl PUR habbal telenyomni), amitől nyithatatlan lenne, de momentán már ezt sem bánnám. Vagy ki kéne cserélni. De akkor viszont a másik szobaival együtt. :S Ami még további problémákat is felvet, hogy csak azt említsem, hogy most sem a hálószobát, sem pedig a homlokzatot nem szándékozunk újra festeni, így viszont egész csúnyán nézne ki... De a másik gond meg az ára, a nkünk megfelelő ablaktípus darabonként (akciósan) 100.000 forintbe kerülne. :S Úgyhogy még hezitálunk.
Így összességében eléggé elkenődtem a minap a lakásalakítással kapcsolatos árak miatt. Főleg az bosszant, hogy a legtöbb dolgot csak ideiglenes megoldásként szeretnénk, minél alacsonyabb költségvetésre törekedve, hát ahhoz képest csöppet sem olcsó egyik verzió sem.
Huninak ma az OBI-ban "gyerekverziós" bevásárlókocsit hoztam. :) Olyat, ami elölről kisautó, bele lehet csüccsenni a lelkes kis sofőröknek, a hátulja viszont normál bevásárlókosár. Kicsit nehéz vele a közlekedés, de olyan aranyosan kuksizott benne, hogy sajnáltam, akkor ott nincs nálam semmi normális fényképezőgép. :D
Ha már OBI-ban jártunk, persze nem bírtam ki, hogy ne vegyek egy újabb fajta virághagymát. Délután pedig Balázs is elültette a málnabokrainkat. Remélem, a jövő héten már megjön a jóidő, és nekiláthatunk a kreatív földturkálásnak. :) Bár Balázs a jövő héten sem igen fog ráérni a munkák miatt, azért csak lesz olyan nap, amikor nélkülözhető, vagy korán végez... Mert azért valljuk be, egy ugribugri csemetét hajkurászni, és közben nyakig földesnek lenni, nem feltétlenül célravezető.
A tavaszias időt persze más okból is várom. Például már nagyon hiányzik egy kiadós bográcsozás vagy grillezés. ;)
Utolsó kommentek