Téliesedés
A minap, pontosabban már tegnap is esett a hó. Igaz, itt még nem maradt meg, de állítólag (Balázs látta) a tető már porcukros. :)
Beltéri játszótér
Kacsáék Balázs régi ismerősei, elsősorban fröccsöntő szerszámok készítésével foglalkoznak. (Illetve én szoktam nekik néha honlapot szerkesztgetni, Bazsa meg rendszergazdálkodni.) Kaptunk tőlük egy műanyag csúszdát, valamint egy "koronghintát" és egy kisszék-formátumú bilit. :P A csúszda kisebb, mint Hunorka kerti példánya, így ezt most a szobában állítottuk fel neki. :) Nagyon boldog, hogy így ebben a vacak időben is van alkalma csúszkálni. :)
Vírus-kommandó
Az idegeimre megy már ez az egész H1N1-mizéria. És ebben bizony a média csöppet sem könnyíti meg a nép dolgát. Összességében az információk zavarosak, megtévesztőek, hiányosak, a pánikkeltés viszont megy. Nem általánosítgatok, bizony elég magamra néznem. Egy oldalról, pontosabban kívülről nézve önmagamat, néha már odáig jutok, hogy nevetséges ez az egész, pont én nem vagyok alapvetően ilyen paramami, aki mindentől fosik, ami a gyerkőcöt fenyegetheti, na meg persze attól is, ami nem. Ehhez képest a fiúkat, különösen Nimikét féltem, óvom ettől a járványtól, szervezkedek az ügyben, ettől teszek függővé dolgokat (pl. a karácsonyozást rokonságoknál).
De aztán mégiscsak ott van az érem másik oldala, felelősséggel tartozom a két porontyért, az egész családomért, és itt nem az elviekről van szó, hanem a gyerkőcök érdekeiről. Nem kell messzire menni a példáért, nemrég hozott haza Hunika valami betegséget, napok alatt végigment az egész családon, és bizony sokáig elhúzódott, pici Nimródnál pedig a kezelés elég nehézkes, kíméletlen volt. (Lekopogom, de úgy tűnik, mi végre kigyógyultunk családostul a nyavajánkból. Jó lenne most hosszú időre megőrizni kollektívan a jóegészségünket.) Ha egy nagyobb bajtól szeretném megóvni, akkor drasztikus lépésekre van szükség, még ha ettől esetleg egyesek szemében népszerűtlen is leszek, vagy úgy tűnik, túlreagálom a dolgot.
Mindezek fényében még a karácsonyozások kapcsán sem tudom, mi lesz. Megyünk-e egyáltalán valakihez, és ha igen, akkor kihez és mikor. Sajnos úgy tűnik, lesz, akikhez csak tavasszal jutunk el, valószínűleg... Oltás ide vagy oda, aki nem tökéletesen egészséges, ahhoz semmiképp nem tudunk menni.
Ami pedig Hunorka oltását illeti, erősen vacilálunk. Állítólag 3 éves kor alatt nem ajánlott. Valószínűleg nem lenne tőle baja, de kérdés, vajon a kockázat és kellemetlenség felülmúlja-e a várható eredményt. Mindegy, ennek mérlegelésébe pro és kontra most nem mennék bele.
Mikulásvárás
December 6-án természetesen nálunkis járt a Mikulás. :) Látogatását nagy várakozás előzte meg, hiszen Hunika most került abba a korba, hogy már felkeltse az érdeklődését. Gyakran mondogatta is hogy Mikulás, illetve énekelgetett is neki. :) Nagyon szerettem volna, ha az idén végre lát egy "igazi" Mikulást, de a szerencse sajnos elkerült minket e téren. A járványra és Nimire való tekintettel most még valami templomi Mikulás-ünnepségre sem akartam elrángatni a családot. 5-dikén este a faluban körbejártak a nyugdíjas klub tagjai beöltözve, de sajna a vacak csengőnk sem szólt, illetve a csengettyűzésre sem figyeltünk fel. :( Csak másnap találtam meg a kis ajándékot a kerítésen. 6-dikán délután pedig az óvodában volt valami kis ünnepség, amit totálisan elfelejtettek kiplakátolni vagy közhírré tenni, így igazából csak azok tudhattak róla, akik pl. kocsmába járnak, vagy éppen a kölyke ovis. Emiatt már végképp bosszús voltam. Remélem, jövőre összejön!! De azért az oviból távozó Mikulást Hunika még éppen látta elmenőben, ugyanis Balázzsal kocsival egész véletlenül éppen arrafelé mentek. Azért azt valljuk be, fantasztikus ez a vidéki élet, de nekünk, urbanizált neovidékieknek ez az információ-áramlás még felettébb kispályás... Igaz, mi talán már kicsit a túlsó véglet vagyunk, hiszen lassan már a levegőt is interneten keresztül vesszük.
Karácsonyi műsor - avagy Yeti, Télapó és egyéb decemberi rémségek
Nálunk, itt Bálványoson 20-án lesz "Fenyőünnep". Azt még nem tudom, hogy jutunk el a srácokkal (nélkül...). Rettenetes ez az elnevezés. Ennél már csak az kiakasztóbb, mikor a "télapó"-zást hallom. Sokat gondolkodtam rajta, mi is lehet az a "tél-apó", egyáltalán honnan jött. Arra jutottam, hogy ennyi erővel miért is ne hívhatnánk Jetinek vagy Hóembernek...
Felnőtt Hunor és kiszolgáltatott szülők :D
Bár igyekszünk fenntartani a látszatot, hogy mi diktálunk, nálunk továbbra is Hunor a főnök. Kénytelenek vagyunk hozzá alkalmazkodni, lesni a kívánságait, behódolni akarata előtt. :D Ezt úgyis csak a gyerekesek érthetik, hogy mennyire nem túlzás. :P
Huncus egyébként Nimi születése óta nagyon látványosan fejlődik, számos téren. Beszélni tényleg egyik napról a másikra kezdett el, közben most már néha énekel is. Persze rengeteg dolgot eddig is értett és memorizált, ezért néha olyanokat is mond, amik csak a múltban hangzottak el, legyen szó versikékről, vagy hétköznapi kifejezésről. Ezt még nekünk is szoknunk kell. Néha azért (nem is oly' ritkán) adódnak bohém szituációk. Múltkor példul Huni Apával volt vásárolni, mire valami bosszúság miatt Bazsa elszólta magát, hogy "basszus". Huninak persze több sem kellett, fennhangon zendített rá a boltban, hogy "Apa mondta: basszus!!". :D Mondjuk ahhoz külön érzéke van, hogy egy mondatból épp a legkevésbé ismételgetésre szánt szót csípje el.
Eddig sem kellett őt félteni, de folyamatosan egyre önállóbb lesz, meglepő mód anélkül, hogy mi valaha is ezzel traktáltuk volna. Egyszerűen csak figyel, elles dolgokat, majd adandó alkalommal reprodukálja azokat, na persze a maga módján... Az már alap, hogy ha sír a Nimi, akkor odamegy hozzá, elcsitítgatja, mikor hogy: tologatja a babakocsit, csitteg neki, megsímogatja, vagy énekelget neki. :) Egyik nap a kakóport szórta ki, kicsit mormogtam miatta, mire szalad a lapátért, seprűért, és már takarította is össze. A minap pl. kolbászt sütött. (!) Bazsa sütött egy adag kolbit (... - erről majd kicsit később részletesebben), amit bent hagyott a sütőben. Csak azt vettük észre, hogy Huni bekapcsolta a sütőt, majd gyakran nyitogatta. Mire megnéztük már alaposabban, a sütőből az egyik kolbász jelentős hányada hiányzott, apró kis egérrágta nyomocskák kíséretében. :) Tegnap viszont kifejezetten jól töltötte a napját. De szó szerint. Először a broméliát (gyk. virág) öntözte meg tejjel, majd a kólámat öntötte bele a teájába, később pedig a Kubuját csorgatta a levesébe. Ebből a virágot tőlem láthatta, ugyanis a maradék vizét a pohárkájából gyakran nem a csapba, hanem a gazra szoktam önteni... Az utóbbi kettő egy újabb rossz szokása.
Egyébként most már a fürdőszoba-kulcsot is ő uralja. Az ajtó ugyan általában zárva (pont miatta), de a kulcsot Hunika gondosan elteszi. Ha be szeretnénk menni, néha őt kell megkérni, hogy keresse elő aktuális rejtekhelyéről, és ugyan már, engedjen be minket. Hát ezt is megértük.
Balázs más beleit fogdossa... miközben itthon kolbászol
Szóval igen. Ma rettenetesen gusztustalan dolgot műveltünk. Bazsa egyik nap, minden előzetes megbeszélést mellőzve, beállított egy nagy adag hússal, darlávóval és kolbásztöltővel felszerelkezve. :S A leggázabb, hogy szabad kéz híján ma engem kért fel, hogy tekerjem neki a töltőt. Engem eléggé megráz azért az efféle látvány. Talán ha nem szembesülök ilyen közelről az eseményekkel, még ettem is volna belőle.
Vizit NyúBagod
Legégett néhány hektár erdő, ezért szükséges lenne újakat telepíteni NyúBagod-ban. :D Nem hibbantam meg. :P Tomika virtuális településéről van szó. Aki nincs benne az ilyesmiben, annak elég annyi, hogy a látogatásával jót tesz, fellendíti a városka forgalmát, gazdaságát. Egy látogatótól, egy nap egy látogatást ír jóvá - egy linkről. Íme ezek lehetséges listája:
Új lakos: http://newbagod.myminicity.com
Új gyárak: http://newbagod.myminicity.com/ind
Úthálózat fejlesztése: http://newbagod.myminicity.com/tra
Közbiztonság: http://newbagod.myminicity.com/sec
Parkosítás: http://newbagod.myminicity.com/env
Üzletek létesítése: http://newbagod.myminicity.com/com
...Akit nem érdekel, vagy nem érti, rá se rántson! :) De azért napi 1-1 látogatás valamelyik címről jól jön! ;)
Az otthontalanság otthona (ez Quimby, de jól hangzik) - az ember tragédiája
Nagyon bánt, hogy így (azaz sehogy) állunk az otthonunkkal. Nem tudunk egyszerűen előremozdulni. (Erre most Bazsa élből vágná rá, hogy ez mind miattam van.) A probléma igen sokoldalú, de a nóta még mindig a szokásos. Vagy különösebb anyagi fedezetünk nincs, vagy az van, de azért, mert munkánk is dögivel, azaz időnk nincs semennyi (most ez utóbbi). Másfelől a dilemma örök: Bazsa ezt szeretné átalakíttatni, merthogy a meglévő alapozással, falak nagy részével sokkal (?) olcsóbb lenne, mint egy új építése. Én viszont, mivel ez azért mégiscsak egy lakható, nem tartom jó ötletnek, hogy ezt gányoljuk szét porig (az összes burkolat, nyílászáró, a födém, tetőszerkezet, illetve néhány falrész bontásra, cserére kerülne), a bent lakás melletti átalakítás problémáiról nem is beszélve. Én erre azt találtam ki, hogy ha az új építésével szemben a különbözet több, mint a jelenlegi ház újonnan történő felépítése (jelenlegi állapotában), akkor tényleg ezt alakítgassuk, ha viszont nem, akkor nincs értelme. Kész-passz, ezen nem érdemes tovább gyötrődni. Persze mindez nem egy gyors folyamat, és marad a vívódás, egyhelyben totyorgás. Jó múltkor lehozta Bazsa ezt a betonkeverőt is, most itt ékeskedika kertünkben, és még csak muskátlival sem ültethettem be. Oda viszont nem jutott el, hogy használja is. Az a fő baj, hogy a rövid távú cél üti a hosszútávút. Konkrét példa, Bazsa még nyár végén neki akart állni a kandalló beépítésének, be is szerzett hozzá ytongot, tűzálló gipszkartont. Nagy lelkesen ráhangolódott, mire mégsem csinált semmit, mert rájött, hogy a kandallót úgyis át akarja majd tenni a leendő nappaliba, ergo most semmi értelme költségesen beépíteni, hogy aztán szétbombázzuk. Tehát, ha türelemmel kivárjuk a házalakítást (ami ki tudja, lesz-e, és ha igen, hogyan), akkor még igen sokáig nem lesz szép kandallónk (vagy konyhabútorunk, új kádunk, csempénk, terasz-előtetőnk, ablakunk, ...). Ha viszont sitysutty megcsináljuk mindezt, akkor sokáig nem lesz ház-alakításunk. Na ebből találjon valaki kiutat! Mert én két éve nem tudok. Hozzáteszem, úgy, hogy adott esetben épp pénzünk, vagy időnk nem lesz a lebonyolításra.
Szomszédolás
El nem fogjátok hinni, de újabban legjobb szórakozásunk, hogy az elejétől szép sorra nézzük a Szomszédok c. néhai szappanopera részeit. Az MTV videótárában megtalálhatóak. :) Ahogy Balázzsal szoktuk mondogatni, mostanában egyre gyakrabban: "nekünk már csak ennyi jut", legalábbis ami a szórakozást illeti. (Kikapcsolódást inkább nem írok, mert esetemben nagyon lassan haladok, ahogy leülnék, garantált, hogy szétszednek a gyerekek.)
Mondjuk nekem panel-prolinak (ahogy kedves volt, és valszeg leendő miniszterelnök úr fogalmazott) külön retró visszanézni a beton-cellákban való életformát. Hihetetlen! És szánalmas. :D De így kintről nézve már inkább mókás - persze anno nem mulattam rajta ilyen jót.
FOT-os szórakozás
Hát nehogy azt higgyétek, hogy hozzájutottunk (vagyis a bank) végre a Nimi után járó FOT összegéhez. Egy túrót. Na az még izgalmas lesz így családostul, ugyanis ahhoz mindketten kellünk. Éppen azt számolgattuk, hogy így a 2. gyerek után fizetik a legnagyobb összegett, de az 5. gyerektől már csak 100 ezer Ft a fejkvóta. Abból az összegből necces, hogy maradna-e valami ennyi illeték és ügyintézési költség után...
Szép álmokat!
Megsúgom, itt már 3/4-ed 1 van. Hajnali. Mindössze ennyi kellett, hogy befejezhessen a gondolataimat délutántól, ugyanis napközben esélytelen volt az írás, hiába próbálkoztam. Megyek, elhúzok aludni, hogy aztán pár óra múlva Nimród-követelődzésre, majd nem sokkal később telefoncsörgésekre ugrálhassak. Jó éjszakát!
Utolsó kommentek