Szél
Nos, szélből jócskán kijutott az elmúlt napokban. A vihar minket sem kímélt, de szétnézve a környéken és hírek hasábjain, azt hiszem, mi azért még olcsón megúsztuk. A legnagyobb riadalmunk a házunk előtt - pontosabban a kertünk mellett húzódó árok partján -, kiadós reccsenéssel lehasadt jókora fűzfaág volt. Szerencsére minket közvetlenül nem érintett, és még az utcánkon is hagyott annyi helyet, hogy a gallyai mellett kocsival azért ki lehet állni. Ezen kívül a kis gyümölcsfáinkat billentette kicsit meg, de szerencsére a madárfészkünk (merthogy olyanunk is van, tele apró pici tengelic "szőrcsomókkal") érintetlen maradt.
Keresztelő, ballagás
Nagyon ígérgettem, de végül csak nem jutott rá időm, hogy fel is töltögessem Nimród óvodai ballagásán és keresztelőjén készült, privát jellegű fotóinkat. A Jóisten segedelmével végre-valahára sor kerülhetett Nimi(ék) megkeresztelésére is - köszönjük szépen, akik megtiszteltek minket személyes részvételükkel, és azoknak is, akik nem tudtak ténylegesen eljönni, de szerettek volna, vagy legalábbis gondoltak ránk. :) Nem véletlenül mondom így, tekintve, hogy már nagyon régóta szerettünk volna rá sort keríteni, szigorúbb értelemben bő egy éve folyt a "leszervezése". Abszolút nem az egyház oldaláról volt bonyodalmas (sőt, az atya kifejezetten segítőkész volt, direkt miattunk jött csak el aznap), sokkal inkább részünkről jött össze nehezen. Már nem is tudom hány felvetett időpont hiúsult meg, hol egy betegség valamelyik oldalról, hogy egyéb helyzet húzta keresztbe terveinket. Ugyanis akkor már rögtön hármas keresztelőt tartottunk: a gyerekek unokatesói, Zétény és a kis Vivi is részesült belőle. :D
Azért most borzasztó furcsa lesz, hogy Nimi is elballagott. 6 éven át "jártunk" a gyerekekkel az óvodába, a mindennapi rutin része volt (néha a műhelybe indulva is automatikusan bekanyarodtam az ovi kapuján), és ennek most vége. Kicsit megsiratom belül, ennyire szoros, családias közeget (minden rossz vonása ellenére) ritkán tapasztal meg az ember. Az óvoda a falu része, a falu a benne lakók élete (itt vidéken ez a két fogalom nagyon szorosan összefonódik), az ovisokat itt mindenki számon tartja, támogatja, kísérgeti, a falubusszal hozták-vitték őket minden külső programra, kirándulásra.
Azért így sem szakadunk ki teljesen ebből a közegből, és igazából a földvári kistérség sem azonos egy budapesti nagy iskolával, de ez azért már mégiscsak más, kilépés a kis völgyünk nyújtotta zárt, biztonságot adó zónából. :)
A ballagás publikusabb jellegű fotóit és videóit már láthattátok a BálványosBlogon:
Óvodai évzáró és ballagás (Bálványos, 2016.)
A személyesebb jellegűeket ide töltöm fel. A keresztelős képeket Bencétől loptam, semmilyen joggal nem rendelkezem, csak élősködöm rajtuk.
Frissen keresztelt "babák" :)
<3 Kereszteltek, szülők és keresztszülők (mindenki vegyesen) :)
Templomunk (Bálványosi Róm. Kat. templom)
Hunor, Nimród
Keresztlánykámmal :) :)
Második felvonás: indulunk az óvodai ballagásra :)
Haverok :)
Vakációóó
Közben megkezdődött a gyerekek vakációja is. Kicsit döcögősen, mert azért még adódott néhány apróság: Nimi pl. múlt héten még oviba járt, a héten meg úszótáborban volt a két gyerkőc. De azért most már határozottan több időt tölthetünk együtt, mint a tanévben. Örülök is neki, nagyon jó érzés végre felszabadultabbnak látni a fiúkat, azért elég sok feladatuk, kötelezettségük adódott év közben.
Az úszótáborból ezeket a fotókat kapták emlékbe:
(Nimi elől bal-középen, Huni tőle feljebb, kicsit balra)
Örök vidámak :)
Medencézés
Tavaly azért elég sok huzavonával járt egy (meg mégegy) felfújható medence beszerzése és beüzemelése, melyben végül egyszer sem sikerült pancsolni. Így most hatalmas áttörés jelentett, amikor végre felállítottam, feltöltöttem, és még lubickolni is tudtak benne! Más kérdés, hogy azóta már ez is lyukas...
Balsors tép
Két hete jócskán kijutott a jóból. A történtek messze megütik az "Ilyen nincs!!" kategóriát, de úgy is mondhatnám, hogy bevonzom a bajokat. :( (Persze azért a sok kapkodásra, állandó időhiányra, százfelé figyelésre is visszavezethetőek.)
Indításnak elcsaptam egy őzet. Senki nem járt jól, az őz sem húzhatta sokáig, de a kocsi elejét jól elintéztem. :( Azóta is javítgatjuk, de az emiatt kieső idő és anyagi kár is jelentős, ennek megfelelően Balázs kellően meg is dicsért, és teszi is mindezt napi rendszerességgel, azóta is.
Annyi öröm adódott azért az ürömben, hogy Hondikára régóta szerettem volna kicsit költeni, amit több funkciója is indokolt már (hiányzó ködlámpa, és társai). Ezekre így most részben sor került, más kérdés, hogy mindezt nem mostanra kellett volna ütemezni.
Hondika frissiben az eset után, miután a kifelé lógó részeket Balázs leszerelte...
A lökhárító alatt husi darabok és szőrcsomó...
Itt már nekiláttunk teljesen lebontani az elejét. Kapott (végül mindkét oldalra) vadi új lámpákat, és egy ködlámpát is.
A fotón annyira nem jön át, de szépen haladunk vele, nagyon csini lesz. :) Az ikonikusnak számító lötyögős H-logót pedig beragasztottam a helyére. Szinte megvétele óta így jártunk vele, úgyhogy ez most komoly előrelépés. :P
Mai kép. Lámpák már bent, logó a helyén, jöhet a lökhárító (amit egyébként már meghegesztettek, úgyhogy már csak fel kell tennünk).
Az őzzel való esetem után két nappal pedig kifogtam egy nyomorult vírust. Márhogy a gépemre. Ilyen komoly károkat talán vírus még nem okozott nálunk. A céges adatbázisok, szerződések, fotó-anyagok, és még egy halom apróság teljesen odalett, visszafordíthatatlanul lekódolta őket a program. (Illetve ajánlatot tett kb. fél milliós összegért a visszakódolásukra, de ezzel a csodás, rizikós lehetőséggel inkább nem éltünk.) Véletlenszerű szerencsénk, hogy éppen áprilisban (a winyóm behalása miatt) készült egy mentésünk. Ennek köszönhetően áprilisig bezárólag a legtöbb adatot vissza tudtuk tenni, tehát "csak" az elmúlt 3 havi veszett oda. Mondanom sem kell, ez most mennyi kiesést és plusz melót eredményez a mindennapi munkámban. :\
Koncerteztünk
A nyáriszünet beköszöntével egy kis koncertélményben is részesülhettek a srácok. :) Eredetileg nem pontosan így terveztük, de az élet és az időjárás közbeszólt, így végül Múzeumok Éjszakája helyett egy Tankcsapda koncerttel tarkított rockfesztiválba csöppentünk bele. A gyerekek egyébként nagyon élvezték, Nimi különösen jót tombolt. \m/ :)))
Tankcsapda
Takarítás
Annyira nem ugrál senki a házimunkáért, de a kanapé kitisztításába sikerült mindkét gyerkőcöt bevonnom. :)) Nagyon lelkesek és ügyesek voltak! :)
Az eredmény szembetűnő
Zárókép: ismét vihar közeleg
Utolsó kommentek