Balázs nehezményezte, hogy nem írok soha a Huniról. Én nem tudom, milyen blogot nézhetett, mert talán a legtöbb cimke hozzá kapcsolódik (no meg a mosógéphez), de akkor most ismételten essék szó Őfelségéről.
Szóval éjjel sikerült "jól" betakarnom. Folyton kitakarja magát, forgolódik, ezért egész éjszaka takargathatjuk (vagy inkább jól begyújtunk, hogy meg ne fázzon), de most nem úgy sikerült a mutatvány.
A sötétben félrenéztem, és fordítva takartam be (fejnél). Amire ő elkezdett morgolódni, de még ekkor sem vettem észre a turpisságot. Ez nem meglepő, ugyanis egész éjjel vándorol a kis ágyában, hol erre, hol arra van a feje. Mivel éppen keresztben feküdt (az ágy széltében), gondoltam, az a baja, így megfogtam, hogy helyre tegyem, és csak ekkor tűnt fel, hogy épp fordítva van, mint gondoltam, illetve ebből eredően kissé fejjel lefelé sikerült őt megfognom. Úgyhogy nem részletezem, elég mérges lett. De még szerencse, hogy nem hagyta magát, ehh. :D (Életrevaló kölök.)
Különben most éppen alszik, azért ez a nagy nyugalom. Balázska meg postán vagy, úgyhogy duplán.
Szereztem kölcsönbe anyósoméktól gyümicentrifugát. Tegnap be is röffentettük, persze ez nem ment ilyen simán, már a bekapcsolás is bonyodalmas volt. (Nem részletezem.) Aztán csak összejött. :) A kis utcánkban van egy almafa, gyorsan összekapdostam róla egy kis almát, és azt facsartuk ki a srácnak (egy kis narancs, körte, meg saját sárgarépa kíséretében). Ő meg persze jóízűen megitta. Örülök is neki, mert ez legalább tudom miből van. Másrészről nagyon szereti ezeket az üveges bébi-gyümölcsleveket, de azoknak elég húzós az ára, főleg, amennyit ő meg tud belőlük inni.
Ma reggel meg kakaózgatott a kis kiflije mellé. :)
Utolsó kommentek