Tegnap éjjel iszonyatos szélvihar tombolt, azt hittem, lerepül a tető. Néhány tehenet is láttunk elszállni az ablak előtt. Aztán reggelre már a hó szakadt, ami délutánra többnyire elolvadt, inkább csak az árnyékos területeken maradt meg.

Az egérkét már pár napja nem halljuk. Valószínűleg megöltük szegényt... Ez most nem tudom jó-e, minden esetre én nem érzem tőle az átható boldogságot.

Egyik nap kaptunk egy pakkot, a Somogyért Egyesület jóvoltából juttattak el minden családhoz 2 kg tésztát és 4 kg lisztet. :) Azért ez olyan kedves tőlük.

A héten sikerült beszereznünk egy fritőzt. :) Úgyhogy azóta, mint aki először lát ilyet, szinte nonstop azt használjuk. Pedig mindkettőnk családjában volt előzőleg, de most mégis teljesen a hatása alatt vagyunk. :D Gyors, praktikus, ráadásul látványos is, mert ezen már kis ablakocska is van, amin látni lehet, ahogy sül benne az étel ;) Balázs vett hozzá pálmaolajat is, mert az állítólag jobb a frituba, nem ég úgy meg hevítéskor, vagy mi a szösz. Szóval megy ám a flancolás! :D Persze csupa ilyen egészséges motyót készítünk benne, ami többnyire félkész és gyorsfagyasztott. :P
Közben a rosszidő beállta miatt Balázsnak is elment a nagy lelkesedése a teraszon való főzöcskézéstől. Én a héten (szintén erős szélben, ami nálunk nem piskóta) zöldséges rizst próbáltam kint főzni, de meglehetősen ragacsos lett a végeredmény, mert a kis lángon a vizet sem tudtam felforralni, főleg, amikor elfújta a szél. Úgyhogy Bazsa most már erősen hajtja a témát, hogy vegyünk egy Rezsőt, ami igazából rezsó, de mi már csak így hívjuk. :) Én nem lelkesedek, hogy újabb kacat kerüljön a lakásba, de a tűzhelyet meg már egyáltalán nem akarjuk visszavonszolni a nappaliba, az átmeneti tűzhely-hiány viszont úgy tűnik, tartósnak bizonyul.

Hunika meg már egész tökéletesre fejlesztette járás-tudomáynát. Amikor a fritut nézegettük a MediaMarkt-ban, akkor is egész idő alatt egyikőnknek sétálgatnia kellett vele kézenfogva, mert különben bevágta a dilit. Ígyis , mikor egy pillanatra nem néztünk oda, már szaladt is az egyik polchoz, és pikpakk elkezdte lerámolni.
Az esti fogmosásnál is egyre ügyesebb, pedig már egy jóideje fogkrémet is használunk, amit eleinte még furcsállott. De már nagyon profi: sikálja, forgatja, rágcsálja a fogkeféjét. :P
Most új produkcióval állt elő: ha szeretne valamit, akkor hevesen elkezd rá mutogatni, nagy hümmögések közepette, és ha eltalálom hogy mire vágyik, vagy legalábbis jó úton járok, akkor lelkesen bólogat hozzá. De nem olyan könnyű ez a játék, mert gondolhat ennivalóra, a távirányítóra (ez talán a leggyakoribb), innivalóra, peluscserére, vagy hogy vigyem őt valahová. És közben a válasz-reakció sem mindig egyértelmű - számomra.
Időközben megérkeztek a kiscinkéink is, lelkesen csipegetik a kis magocskákat. Huni is nagyon szereti őket, csak mint minden állatot. Ha meglátja a madárkákat a kertben, elkezd tüneményes kis cérna hangon magyarázni és mutogatni nekik. Illetve közben már nyomja is le az ajtókilincset, hogy menjünk gyorsan kifelé a teraszra, közelebbről szemügyre venni. És persze közben folyamatosan invitálja őket, hogy "Gyere, gyere!"

Utóirat
Bejegyzésem óta kicaklattam egy kis tüzifáért, és megdöbbenve láttam, hogy teljesen behavaztunk! :) Szép csendben hullhatott le, mert észre sem vettük. Gyorsan be is teszek két képet. Több nincs, mert ígyis majd' odafagytam!