Itt a szokásos őrültekháza van, úgyhogy gondoltam, egy picit kikapcsolok, és jövök inkább blogolni. Huni a fogacskái miatt (is) nagyon nyűgös, Balázs dolgozik, úgyhogy egyedül tartom a frontot, és próbálok egyesek hülyeségeire kultúrált formában reagálni.
Tegnap sajnos életét vesztette nálunk egy kiscinke. Nekirepült a teraszablaknak, de olyan erővel, hogy nem élte túl. :( Úgy látszik, ez ilyen nap volt, mert aznap este még egy kutya akart minket elütni, majd egy fácánpipi csapott el kishíján.
Minden esetre délután felnyomkodtam az ablak közepére néhány üvegmatricát, de úgy tűnik, hogy sokat nem ért, mert ma is koppant egy kismadár (szerencsére ő elrepült utána). Amúgy ez rendszeresnek mondható nálunk, ezért szerintem hamarosan lehozatom a Balázzsal a karácsonyi díszeket (most, hogy pár hete felvitte végre a padlásra), és a világítós harangot kiteszem, háta látják a madárkák, hogy ez itt nem bejárat.
Tegnap késődélután gondoltunk egy nagyot, és elindultunk Budaörsre a Kikába ülőbútort nézni. Ez a Balázs ötlete volt, de nem pontosan értettem, ráadásul aki nem olvasta volna a korábbi bejegyzéseket, annak elmesélem, hogy a hőn áhított ülőgarnitúránk éppen kifutóban van az üzletekből, ezért 20-25 %-os kedvezménnyel lehetett volna hozzájutni pár hónapja - de akkor Balázs megmakacsolta magát. Mondanom sem kell, most, hogy "kedve" is lett volna hozzá, már nem volt a Kikában. De azért teljesen nem értettem őt, mert végülis estére már kitalálta, hogy nem megvenni mentünk volna, csak megnézni... Lehet, hogy a szokásos: beleülünk, aztán továbbmegyünk? Nem tudom...
Ha már arrafelé jártunk, beugrottunk Törökbálintra a Viviékhez is. Vivien 3 héttel idősebb a Hunornál, ezért igazán jól megértik egymást. Ez különben egy jópofa ismerettség, mert a Peti (apukája) Balázs középiskolai osztálytársa volt, és később is megmaradt köztük a jó viszony. Ottília (Vivi-anyuka) pedig nekem volt középsuliban iskolatársam, igaz, egy évvel fölöttem járt, de látásból ismertük egymást.
Úgyhogy tegnap este jól elvolt a két kis törpe. :) Sajnos fotóm nincs, de mindketten járkálnak már, ezért vicces volt két kis bigyót látni, ahogy ott rohangálnak. Mikor utoljára találkoztak, még jóformán csak mászni tudtak mindketten.
Tegnap Balázs átjelentette a Fiat-ot Bálványosra (eddig a céges végzés hiányában nem lehetett), illetve átkötötte a biztosítást is, amivel jelentősebb összeget spóroltunk meg. Azért ez mindenképpen előnye a vidéki életnek, számos hátrányos megkülönböztetéssel szemben. :) Úgyhogy most sorra próbáljuk elintézni a cégátjelentéssel kakpcsolatos papírokat a telefon, bankszámla, és egyéb céges motyók kapcsán - csak hogy most se unatkozzunk.
Nagy hír, hogy úgy fest, sikerült módosíttatni a Balaton-törvényt. Emiatt eddig a Balaton-régióban található településeken, így Bálványoson sem lehetett kiadni építési engedélyt, amíg nincs megoldva a település csatornázása. De lévén, hogy ez egy többmilliárdos beruházás, és Bálványos éves költségvetése összesen kb. 20 milliós nagyságrend, ez elég abszurdnak tűnt. Viszont most van egy olyan lehetőség, hogy aki házi-szennyvíz-tisztítót épít be, annak megadják az építési engedélyt. Ezen megoldás párszázezres kiadást jelent, ami nem kevés, viszont így már egyáltalán van esély bővítésre, építkezésre, műhelyre...
Na igen, műhely. Balázs most nagyon affelé hajlik, hogy veszünk itt egy telket, és felhúzunk rá egy saját műhelyt. Valójában már ezt tervezzük évek óta, de most egyre jobban szeretné. :) Így ez az elképzelés is életszerűnek tűnik, mert eddig építési engedély híján szóba sem jöhetett. Az biztos, egy saját, helyi (bálványosi) műhely sok lehetőséget nyitna meg számunkra, hogy csak pár dolgot említsek, EU-s pályázatokat, fejlesztést, tevékenységikör-bővítést, alkalmazottakat. Persze ez sem két fillér, úgyhogy most szponzorok jelentkezését várjuk. :P
A másik tervezett beruházásunk most egy kisteherautó. (Már megiiint? Igen!) Valójában ezt megintcsak régóta tervezzük, de ha lekerülne ide (egyszer, majd) a műhely, akkor elkerülhetetlen lesz egy nagyobb járgány, amivel Budapestre transzportálhatjuk az anyagot. A dolog aktualitását most viszont az adja, hogy tavaly óta szinte folyamatosan vannak vidéki megrendeléseink, illetve az elmúlt hónapokban egyre több a nagy, üzletekbe építendő galéria-megrendelésünk. Ez esetben viszont nagyon nem mindegy, hogy hányszor kell fordulnunk a faanyaggal. Úgyhogy tervezgetünk, számolgatunk, majd meglátjuk...
Na "szaladok vissza" dolgozni, legalábbis elméletben, mert gyakorlatban csak böngészőablakot kell váltanom. :P
Utolsó kommentek