Túl sok mindenről nem tudok írni. Összefoglalva az elmúlt napokat: hajtás, rohangálás, őrület. Balázst naponta egyszer látom, mikor este későn hazaér és bemegy a fürdőszobába, illetve amikor pizsiben eltotyog az ágyig. :(
Hunorka le sem tagadhatja igazi magyar mivoltát, hiába, a név kötelez. :D Bár sosem mutattuk neki, ösztönösen imád "lovagolni". Ahogy lehetősége adódik rá, rögtön felpattan - többnyire a gyanútlanul a szönyegére fekvő szülője hasára - és teljes bevetéssel ugrálni kezd rajta. Én általában 5 perc után szétkloffolt belsőségekkel szoktam kimenekülni a ringből. Ma sem úsztam meg a kiképzést, ráadásul ma kötőkés pulcsi volt rajtam, amiket rögtön meg is ragadott, mint egy kantárt.
De olyan lelkes, hogy már tervezgetjük, hogyan tudnánk neki szerezni egy lovacskát, esetleg pónit. Balázs egy nagyon jópofa, törpe növésű lovat nézett ki, de sajnos nem nekünk való (ez egy nagyon értékes fajta, ezért eszméletlen áron adják, ráadásul Magyarországon valószínűleg nincs is). Majd ha lesz róla fotóm, felteszem, mert tényleg tök poén, az egész "chivava" akkora, mint egy kisgyermek. :) Huni valószínűleg fél nap alatt lestrapálná. :)
Az imént (este 11 óra táján) apósom hívott telefonon, nem tudott kijutni a műhely-telephelyről, mert a kaput bezárták, a portás meg felszívódott. De most nem is ez a lényeg, hanem a Balázs telefonján csörgött, ami rezgőre volt állítva, és a konyhai fiókba volt betéve. Innen meg olyan hangja volt ahogy rezgett, mintha fúrnának valahol. Bár még nem szoktam meg 100%-osan, hogy itt - jó esetben - sosem fúrják a szomszédok a falat, elég gyanús volt, ezért elindultam a hang felderítésére, és mikor meghallottam, hogy a konyhából jön a zaj, azt hittem, valamelyik háztartási készülékünk készül felrobbanni. Szerencsére, mielőtt kirángattam volna a Balázst az ágyból, észre vettem, hogy világít és mászik a telefonja. :D Minden esetre akkor a szívbaj jött rám.
Utolsó kommentek