Most lehet nagy dolgokat illene írnom, de számomra így közel 30 év után már elmarad a csoda újévkezdéskor. Pár éve nagyon kiábrándultam sokmindenből... közel 3 évvel ezelőtt akaratlanul bár, de gyökerestül átértékelődött több dolog az életemben. Így több minden elvesztette kiemelt jelentőségét, mint például a szilveszter és az új év eszement ünneplése. Persze az is lehet, hogy csak savanyú a szőlő, és ha mi is valami buliban töltenénk olyankor az éjfélt, akkor én is jobb képet vágnék hozzá. :D
A mai nap többnyire punnyadással telt, ezért sok izgalmasról nem tudok beszámolni. Nem is baj, végre egy kicsit együtt volt a család. Csak Balázs kísérletezgetett malacka-sütéssel; vett egy negyed sertéskét, rendesen fejjel, benne minden szervével... :S Szóval ez olyan kis házi röfike-vágás volt (tolta is hozzá rendesn a szeszt, mert azért őt is megviselte a látvány).
Tegnap éjjel, pontosabban ma hajnalban végülis elsütöttük a tüzijáték-repertoárunkat, úgyhogy kellően puskapor-szagúan tértünk nyugovóra. Volt olyan rakéta-szerű (amik kb 50 m magasra mentek fel), meg ilyen 300 darabos, sorozatlövős, süvítős is. :) Sok volt, hangos, látványos, és reggelre beterítettük a kertet (meg gondolom a fél falut) a maradványaival.
Jajj, aggódó családtagok megnyugtatására ismét hangsúlyoznám, hogy Hunorka tegnap egyszer sem esett nagyot, és nem a fájdalomtól, hanem egyéb nyűgösködései miatt pityergett - csak mert több frontól hallottam, hogy ebből közrémület volt. Ergo nem sérült meg. :)
Utolsó kommentek