Balázs ma szerencsére nem olyan korán viharzott el ("csak" 11-re kellett mennie), illetve este is viszonylag hamar, 8 körül várható, ezért ma a Huni itthon maradt velem. Sajnos a "jó közérzetem" megint megnehezítette a napomat... Huni sem egyszerű eset, de a Csokapik az bármikor jöhet. Mellékelek is néhány fotót, milyen szépen, kultúráltan tudja enni. :) Minden esetre ez vicces dolog!

Jövő héten mehet a gőzös - Kanizsán lesz felmérnivalónk. Elég sokat rohangálunk mostanában, aránylag kis haszonrátával. Mondhatnám azt is, hogy az aratnivaló sok, a munkás kevés... Egyrészről ez is igaz, de most inkább a sok hűhó semmiért lenne idevágó.

Bazsa reggel felfedezte, hogy Huninak időközben előbújt egy szemfogacskája. Igaz, ezt csak 2 éves kor környékére jósolja a szakirodalom.

Hunika mosanában állandóan a "Virágéknál ég a világ..." kezdetű dalocskát énekelteti. Kinyitja ott énekes-verses-képes könyvecskéjét, majd az ember ölébe telepedve félreérthetetlenül dugja az arcunkba. Ezt kell neki naponta többször elénekelni, de a végén a "bum-bum-bumm"-nál a pociját is meg kell ám birizgálni! Illetve most már annyit tarkítottam a történeten, hogy a "neki csak a füle jutott" résznél megfogom a kis fülecskéjét. Nem kellett sokszor így énekelnem ahhoz, hogy már magától is megfogja a fülét annál a résznél. Ja, félreértés ne essék, ez nem csak az én reszortom, esténként a Balázs a szőnyegen ülve ugyanúgy dalolgatja neki kedvenc énekét. :) ...Sajnos videót még nem sikerült készítenem róla. :D