Ennyi idősen (huhh!) már kellően kiábrándult vagyok ahhoz, hogy a Szilvesztert leginkább csak valamiféle adminisztratív eseményként, dátumváltásként éljem meg. Ez nagyjából annyira értelmes ünnep, mint a névnap.
Azért persze mi is "szilvesztereztünk" valamilyen formában. :P Srácok előző este elmentek tüzijátékért. Nem volt olcsó, de elég látványosak is voltak. 31-én este Huni kedvéért el is lőttünk párat. Kissé hangosnak találta őket, befogott füllel figyelte az eseményeket, de azért tetszett neki, folyton kérte, hogy "méég!" :) Ezek a képek akkor készültek, pontosabban az előkészületeknél, ahogy a kilövőállások felállításánál Hunika a sötétben elemlámpával biztosította a terepet.
Nimike - mint már meséltem - alapvetően nagyon nyugis természetű, eddig egész nap nem volt vele semmi teendő, csak evett, aludt, nézelődött. Na, most az ünnepekre belőle is kijutott. Úgy tűnik, a fogacskájával szenved szegénykém, napokig csak sírt, nyúlkált a szájába, illetve azóta is folyik a nyála. Így azért már kemény, főleg, hogy ezeken a napokon szinte reggeltől estig kézben kellett fognunk a kis porontyot. Szerencsére mostanra kicsit enyhült a helyzet.
Ellenben most meg nekem vannak gondjaim, totál jól kezdtem az új ávet: egy ideje a fülem nem tökéletes, kicsit fájdogál. :( Igazából szülés óta mindig van valami bajom. :( A doki mondta is, hogy legalább egy évig igyekezzek nem teherbe esni, mindenféle regenerálódási dolgokra hivatkozva - valszeg ezzel lehet összefüggésben, no meg persze ez a kimerültség sem tesz jót. Most emiatt Bazsa nyakába mégtöbb feladat hárul, ezért (is) remélem, hogy mihamarabb rendbe jövök, és viszonozhatom neki jóságát. :)
Ezek a képek is Szilveszter napján készültek. Nimi az ünnepek alatt megtanult fogni, így már plüss játékainak és rágókáinak, egyéb játékainak is hasznát veszi. :)
Huncus meg persze mindenben partner. Folyon Nimród körül nyüzsög, ha esetleg sír, már szalad is hozzá, hogy megnyugtassa: babakocsit tologat, cumit dug a szájába, simogatja. Legújabb szórakozása, hogy ha Nimród ott van az ágyunkon, ő odabújik, majd fél percenként a legnagyobb büszkeséggel mutatja és mondja, hogy "megfogta a kezem!", "Mimi megfogta a hajam!" :) Máskor meg lelkesen magyaráz neki, mutogat neki ezt-azt, közben ha a kis törpe nem figyel rá, hevesen szólongatja: "Mimikaa!!"
Mire eljött ez éjfél, Huni már aludt. Mi is elég fáradtak voltunk, ezért gyorsban lerendeztük a gyerekpezsgőt (:D), és meggyújtottuk a tüzijátékokat. Szerencsére most volt ilyen nagyon sok darabos (150-200?) válogatásunk, amik egybe voltak kötve, így csak egy kanócot kellett meggyújtani, a többi sorozatban magától beindult. :) Na ezzel szépen fel is vertük az egész falut, úgyhogy utána meg iparkodtunk befelé a házba. :P
Na most megyek is, szétszed a család...
Utolsó kommentek