Kellemes, szép kánikulai nyári estét mindenkinek! Mondanám, hogy itt pokoli hőség van, meg volt is egész héten, de tudom, ez máshol sincs másképp, és akkor mi még jó helyzetben vagyunk, mert itt a völgyben esténként elvágólag, pillanatok alatt lehűl a levegő.
A helyzet nálunk már-már sztenderd: ki sem látunk a munkából. Persze mindenki nyaral meg lazázik, mi meg hajthatunk ebben a hőségben is. Tulképp ez jó, mert úgy egy hónapal ezelőtt nihil volt munka terén. Akkor Balázs már aggódni is kezdett, aztán feltettünk mindent egy lapra, pontosabban bevetettük az összes tudásunkat, energiánkat (na meg nem létező pénzmaradékainkat) erre a galériaágy-prodzsekre (merthogy most ezt menedzseljük annyira), és láss csodát, ez a dolog azonnal be is indult, az érdeklődések, ill. azt követően a megrendelések szinte azonnal elindultak. Na igen, ezen dolgoztam anniyt. A webáruház már működőképes a http://galeriaagyak.hu webcímen, meg néhány képet is meg tudtok róluk lesni (itt). Szerintem szépek és izgalmasak. :) Sajna több kép nem készült, elsősorban Balázs lustasága (vagy rá nem érése...) miatt. Talán így nem jön le, de nagyon sok munkánk van benne, ma is ezen tevékenykedtem. Ja, és most egy kis színt is vittünk az életünkbe, szó szerint, vannak új színmintáink (nagyon bírom őket)! :)
Na ennyi elég is a munkáról, de tényleg nem kerülhettem meg a témát, mert szó szerint egész héten, éjjel-nappal ezen munkálkodom. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben csak Csiripelni volt időm. Pedig azért lett volna mit írnom.
Például itt van mindjárt a múlt hét: Ottiék lejöttek Balcsira bő egy hétre. Egyszer-kétszer találkoztunk is velük, de sajnos (naná, hogy a munka miatt...) közel nem annyit, mint korábban terveztük. Azért múlt pénteken átjöttek késő este egy kis bárbekjúra, ami szerintem igen jól sikerült. :)
Aztán még szintén aznap Benóék is beugrottak, merthogy ők meg Olaszországba tartottak egy egy hetes nyaralásra (pontosan aznap még csak Bagodba, mert első éjjel ott szálltak meg). Azóta már ők is visszajöttek, épp a minap, este be is ugrottak felvillantani frissen szerzett barnaságukat, jelezve, hogy milyen szarul megy nekik. :D Remélhetőleg hamar kipihenik az út fáradalmait, és Bence hamar feltolja a fotókat blogra. De elmondásuk - és arckifejezésük - alapján nem sikerülhetett az olyan rosszul... ;)
Azért hogy én se keseregjek annyira, szerencsére ezen a héten jószerivel minden nap lejutottunk a Balcsira. Esténként ott eresztünk le a napi hajtás után, visszaállítva optimális testhőmérsékletünket is. Egyébként maga a Balaton is kellemesen "meleg" - gondolhatjátok, ha én is bementem... Arra a kérdésre meg, hogy "És hogy sikerült, jó volt? Gyerekek élvezték?" Kicsit nehéz válaszolni. Jó volt persze, de azért két gyerekkel közel nem olyan felüdítő egy ilyen kiruccanás, mint anno kettesben volt. A kölkök persze nagyon élvezik, igazán, Nimród is csapkodja a vizet ahogy csak bírja a kis csónak-úszógumiban (nem tudom hogy nevezik, ez ilyen hibrid izé), meg aztán Hunit sem vágta földhöz, hogy néha jócskán a vízvonal alá került a kis szája... :D Persze ezekről az alkalmakról sosem készül (sajna) fotó. Mamának mondtam is, tudod ki vinné le a bícsre a negyedmilliós fotógépet (még telefont-pénztárcát sem hordunk), de a valóság az, hogy ha ott lenne sem tudnánk a két gyerek kergetése (hümm, értsd szó szerint), öltöztetése és rendezgetése mellett még ezzel is foglalkozni.
Ellenben, kárpótlásul most itt van két gyöngyszem. Ezt a medencét ma szerezte be Balázs, mert hát mi ugyan tavaly is vettünk egyet (meg ugye előtte is...), de ez utóbbi sajnos nagyon lyukas lehet, mert hamar leereszt. :( Végignézve itteni medence-repertoárunkat, azt kell mondanom, hogy a méretük arányban van az anyagi helyzetünkkel... :P /És tényleg. Még ha a vásárlásnál inkább a parktikum volt is a cél./ Pedig mekkora reményekkel indultnk! :D
Amúgy köszönjük jól vagyunk, csak néha sóvárgunk (legalábbis én) egy kis nyaralásra, vagy legalább szabadságra, de erre tudom, úgy 5 éven belül nem sok kilátásunk van. Közben törénnek a fontos események, múltkor pl. a gitáron pattant el egy húr (húúú!), aztán Tomika (fő szponzorunk: Syncopa Bt, köszönjük a támogatást!) megajándékozott egy gitárhúr-szettel, én meg lecseréltem, hát nagy esemény volt, legalábbis minden előzetes rutin nékül. :D Meg pengetőket is kaptam!! :)))
Hú, Huninak vannak néha igazán arany aranyköpései, de most hirtelen egyet sem tudok. Pedig akkora dumája van! Kérdezzétek a Tomkát, neki néha megírom. ;)
Ja, írtam az új színmintákat, hát hadd ne mondjam, egy szép sötétbarna (paliszander) színt egyik nap sikeresen az ölembe borítottam a teraszon. Pedig csak ki akartam nyitni (a gyomkihúzóval...). Olyan jól sikerült az eksön, hogy még felállni sem bírtam. Még szerencse, hogy ez a teraszon történt, nem olyan sok folyt ki, ruhában sok kárt nem tett, és vízbázisú. :) Egyébként az az egész napom így telt: minden esett ki a kezemből (és ugyanaznap még a kék színt is kifröcsköltem), mindennel csak szerencsétlenkedtem. Szerencsére az önbizalmamat épp a Tomika adta vissza, aki hasonlókról számolt be a cégnél - ők erősen a hőségre gyanakodtak az események okául. :)
Mostanában egyébként igyekszünk a hasznosat összekötni aaa... kellemessel? Na ez kétes. Ugyanis arra gondoltam, hogy a vidéki felmérésekhez általában egy családi autókázást szervezünk, de valahogy nem is szokott olyan kellemes lenni a két gyerekkel. Tegnap például Tatán jártunk. De most annyira nem volt gáz. :)
Hmmm, Balázs de fincsi grissinit sütött - kitűnően passzol a Bacardi Breezer-emhez! :) Ez ilyen előétel-rágcsa, tulképp pizzát (tényleg, igazán finomat, kitűnő tésztával) készített, és a megmaradt tésztájából sütött néhány rudacskát. Ezzel a finom ropogtatással most el is köszönök, hűsítő éjszakát kívánva Mindenkinek! :)
Utolsó kommentek