Itt legutóbbi bejegyzésem óta is zajlik az élet. Még hétvégén szerettem is volna egyet írni, de arra már nem maradt időm, energiám.
Kicsit megmagyarázva a mai címet, mostanában rákaptunk a pudingolásra. Ez részben messzemenő konyhatündéri tehetségemnek is betudható (erősen megnyomott öniróniával), mivel ebben legalább sikerélményem szokott lenni (általában nem rontom el...), ráadásul a gyerekek imádják, néha nekünk is jól esik, és ebben a válságos időszakban elég praktikus édesség, mivel még csak drágának sem mondható - és nem utolsósorban gyorsan elkészül. /Egyébként ez nálam átlag 5 évente előjön, akkor minden fajtát és ízűt, minden mennyiségben és variációban, majd ismét évekig egy zacskó pudingot nem készítek el. De most már lassan megint kezdünk kilakni belőle./
Na jó, szerintem további rizsa helyett jöjjön egy kis illusztráció. ;)
...Szóval mint írtam: a gyerekek imádják. :)
Elég sok nehézség, megpróbáltatás, bánat és kín ért és ér minket mostanság, de azért örömre is van ok. Azt hiszem, most már publikusan nyílt titok: Bence és Réka összeházasodnak, ráadásul most már a menyegzőjük is igen közel: másfél hónap múlva lesz a nagy nap! :)) Egy kis vidámság már igazán ránk fog férni. //Bár, az még mindig nem tisztázott, hogy a krumplipürét és a rántott husit nekünk kell-e vinni :D - ezt a poént elsősorban Benóék érthetik.//
Sajnos azért így is akad friss szomorúság. Vasárnap este Magdus néni távozott közülünk. Nem annyira közeli rokonom (apai nagypapám húga), de aki ismerte vendégszerető, gondoskodó, kedves természetét, az érti, hogy miért érintett mindannyiunkat annyira fájdalmasan a hír. Isten nyugosztalja őt békében (temetése most pénteken, Zalában lesz).
Még itt említeném meg, hogy sajnos az elmúlt másfél évben Balázs rokonságából is két kedves személyt veszítettünk el, szintén rákban haltak meg. Róluk is gyakran megemlékezünk.
Szerintem (közel) 2 éve valahol ott hagytam abba a céges történetünket, hogy egy "nagy dobásra" készülünk. Ezt azóta sikerült is megvalósítanunk, sőt, már tovább is fejlesztettük a dolgot. Konkretizálom, a galériaágyakról van szó. Annyian kértek már kifejezetten alvási célt szolgáló galériát, sokszor előjött, hogy jó lenne, ha az ágyrácsos is lenne, lábakon állna, így szabadon mozdítható, sőt, többen maguknak szerették volna összerakni, ezért végülis megoldottuk ezt a lehetőséget is. Illetve összeütöttem hozzá egy webáruházat, ami először a galériás oldalon belül futott, majd annyira kinőtte magát, hogy letisztultabb formában egy külön weboldalt kapott, ami jelenleg is a GaleriaAgyak.Hu webcímen érhető el. Nyugodtan ráleshettek, a fotók között pár munkánkat meg is nézhetitek, bár itt nincs annyi kép, mint a galériákról.
Ha már a képekről és a galériákról esett szó, már FaceBook-on is megtalálhatóak vagyunk, a http://facebook.com/galeria.hu címen. Akinek van FB-s profilja, nyugodtan lájkolja, kövesse, ossza az oldalunkat, örömmel vesszük. :) Nagyjából napi rendszerességgel publikálunk valamit, néha saját fotókat, néha egyéb ötletadót. Jelenleg már több, mint 300 követővel büszkélkedhetünk (na tudom, ez nem egy nagy létszám, de én már ennek is örülök).
Még mindig galéria-téma. Említettem, hogy mostanában rendszeresek a vidéki érdeklődők, megrendelők. Így volt ez karácsony (2011.) és Szilveszter között is, amikor egész konkrétan Hunor főhadiszállásán, azaz a bálványosi óvodában készítettünk galériát (lásd: fotó balt oldalon). :) Szerintem tök jó lett, de Huni is nagyon büszke volt rá, első nap azzal kürtölte tele az ovit, hogy ezt az ő anyukája festette le. ;)
Egy kis bejegyzés a Bálványos Blogon (itt) is olvasható róla, illetve további képek a galériás oldal fotóalbumában (itt) vannak.
Ráadásul, nem csak hogy vidéki munkák, de még külföldi megkereséseink is vannak. Legutóbb például Bécsben készítettünk egy nagyon elegáns galériát. Erről mutatok is képeket, de ennél több látható a fent linkelt fotóalbumban. Érdemes rálesni, tényleg jópofa, a padlóba egy járó üveglap került beépítésre. :)
Úgyhogy munka terén is mindig adódik valami érdekesség.
Ígérgettem még mindenféle képeket. Ahogy tudok, rakosgatok is ide néhányat, de a virágaimról pl. jópár FaceBook oldalamon ITT látható, illetve GeoCache-elős helyszínekről ITT leshettek meg fotókat. (Ezekbe az albumokba néha teszek fel újabb képeket, érdemes figyelni. A további FB-s albumaimat inkább nem publikálnám itt nyilvános helyen, de aki FaceBook-on ismerősöm, az nyugodtan nézelődhet a többi fotóalbumban is.)
Ez utóbbi, geocaching-es albumomat most kifejezetten ajánlom is megnézésre, mert csodálatos azáleás képekkel pakoltam tele. :)))
Ha már így a FaceBook-os oldalaknál tartunk, hadd ajánljam még - elsősorban zenészek, zenével foglalkozók szíves figyelmébe - az épp most 20 éves (nagy szó!) Syncopa FB oldalát is. Érdemes figyelemmel követni, mert mindig van valami aktuális érdekesség, mostanában pl. a szülinap alkalmából 20 %-os akciók. És nem utolsó sorban: jelenleg Hunor a cég reklámarca. :))
Szerintem ennyi link egyelőre elég is, lesz mit böngészni, kicsit még mesélek magunkról. :)
Most hogy beköszöntött a jóidő, egyre több időt töltünk a kertben. Igaz, ez jórészt munkával telik, bizony van mit csinálni. Hogy csak a virágcsodáimat említsem, alkalmanként legalább egy óra, mire mindet végiglocsoljuk - szerencsére (??) ebben a kissrácaim aktív partnerek. :)
Igaz, egy-egy ilyen locsolás után Nimród fölsője általában hónaljig vizes, és többnyire a locsolóvíz sem oda kerül, ahová eredetileg szántam volna...
Jelenleg kukoricát és kabakosokat (tökök, cukkini, uborka) készülünk ültetni, de előtte a terep is elég sok előkészítést igényel.
Azért szerencsére a szórakozásra is jut kint lehetőség, hosszú idő után az idén végre bográcsoztunk és grilleztünk is (nyamm, nagyon szeretjük!) - igaz, egyelőre csak kölcsön grillen... Meg sokszor olyan jó kiterülni a hintaágyra egy kicsit lazítani, olvasgatni, vagy éppen a teraszon ebédelni ((tegyük hozzá, a szép virágaim között)).
Részben az előzményekhez kapcsolódik, épp ma van Férjuram születésnapja, már túl vagyunk a köszöntésén. :) Ezen a képen épp az eperszivecskés pudingtortát (hehe) majszolják a srácok, de mire e sorokat írom, már el is fogyott az utolsó morzsáig (illetve Hunor már nyafi-üzemmódban, várva, hogy újra készítsek)..jpg)
Bazsa már régóta vágyott rá, és én is szorgalmaztam, hogy egyszer beszerezzünk egy igazi, tutifrankó Weber grillkészüléket.
Meglepetésként ezt kapta tőlünk szülinapjára. :)) Pont olyat, mint ami itt van a képen. Ezzel előre láthatólag fenomenális grillkajákat fogunk sütni. ;)) A srácaim be voltak avatva a meglepibe, már hetek óta szerveztük a beszerzését, majd együtt segítettek elrejteni, és bizalmasan titokban tartani, hogy az áhított masina már napok óta ott lapul a gyerekszobában, a játékkupac alatt... ;) Huncus (is) hihetetlen diszkrécióról tett bizonyságot, igazán jófej volt az egész lebonyolításban. :)) Inkább néha nekem volt nehéz megállni mosolygás nélkül (tudva, hogy a cucc már itt áll a lakásban), mikor a napokban Balázsom sóhajtozott, hogy kéne egy grillező, de akkor már Webert lenne érdemes venni, de hát arra a közeljövőben úgysem kerülhet sor... ;)
Remélem, a közeljövőben már ínycsiklandó grillekkel megpakolva fotózhatom! ;)
Utolsó kommentek